« Festményeim – Galéria

Csónak Tát-i Dunán (+ vers), akvarell, 2005, Tát-i Kultúrház tulajdonában

Paradoxon

A nyári
nap
ma
varázslásba
kezdett,
a Tát-i
Duna
Holtága
felett.

Egyszerre
akart
égen,
s a folyó
mélyén
tündökölni.

Arany
pálcájával
megérintve
a Dunát,
sárga
ragyogó
üveggé
változtatta
azt.

A csónakok
ott lebegtek
a két
nap
között
a vízen

De
ki
hallott
már
ilyet,
hogy
víz
választ el
két
napot?.